 a kosár jelenleg üres | 
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2011.05.09.
2011.04.09.
Az erős napfénynek kitett vidékek lakói az
évezredek során a saját bőrükön tanulták meg, hogy aki nem védekezik kellő
mértékben a káros sugarak ellen, az nagyon olcsón viszi vásárra a bőrét. Az
elmúlt évezredek során azonban e könnyelműségnek még jóval kisebb volt az ára
A napfény maga az élet. Szinte minden
életforma fejlődéséhez szükség van rá. A növények belőle merítik a
fotoszintézishez szükséges energiát, de az állatok és az emberek is hamar
elpusztulnának, ha valamely szerencsétlenség folytán következő napunk nem a Nap
első sugaraival indulna. Szó szerint sötét jövő elé néznénk ebben az esetben.
Bár a napfényből merítjük az életet adó meleget és a szervezet számára fontos
vitaminokat, nem szabad elfelejtenünk, hogy a tűzforró planéta sugarai ma már
veszélyforrást is jelentenek
Mik is azok az UV-sugarak?
A nem látható sugarak közül az emberi
szervezet szempontjából a legfontosabb az ibolyán túli sugarak (UV) spektruma.
Ehhez a hullámhossz tartományhoz számos biológiai hatás fűződik: káros és
jótékony egyaránt. Bár az ibolyán túli sugarak a napfény energiájának csupán
5%-át teszik ki, biológiai hatásuk a bőr számára elsődleges. Nélkülük nem
képződne D vitamin, de sajnos részük van a bőr elöregedésében és számos
bőrelváltozás kialakulásában is.
A Napból érkező sugarak hullámhossza az
infravöröstől egészen az ultraibolya (UV) tartományig terjed, melybe a látható
fény is beletartozik. Ha a Napból származó sugárzás közvetlenül, azaz
mindenféle szűrés nélkül érne el bennünket, meglehetősen gyorsan kétségbe
vonnánk e sugarak bármiféle pozitív hatását. Az élet a bolygónkon nagyjából
olyannyira lenne nyüzsgő és vidám, mint bármely más légkör nélküli égitesten,
például a Holdon. A légkör ugyanis az, ami megkímél bennünket a számunkra halálosnak
bizonyuló sugarak jelentős részétől
UV-ábécé
Az UV-sugárzás legrövidebb hullámhosszú
részeit (320 mm illetve annál rövidebb), az UVC- és az UVB-tartomány nagy
részét szűri ki a földi légkör, mely feladatot a sztratoszférában található ún.
ózonpajzs látja el. Mindannyian tudjuk, hogy napjainkban az ózonpajzs jelentős
mértékű elvékonyodása tapasztalható. E jelenséget először a hetvenes években
észlelték amerikai tudósok az Antarktiszon, s a helyzet azóta romlott.
Megjelent az ózonlyuk az Északi sark felett, de a déli féltekén is egyre
nagyobb méreteket öltött. Ausztráliát és Dél-Amerika magasabban fekvő részeit
fenyegeti leginkább az ibolyántúli sugárzás veszélye. Amennyiben az ózon
mértéke csökken a légkörben, és napjainkban sajnos ez figyelhető meg, úgy a
káros környezeti UVB-sugárzás mértéke növekszik
Az UVB-sugarak felelősek a leégésért. Nagy
energiájukkal közvetlenül a DNS spirálban okoznak károkat, megváltoztathatják a
bőr sejtjeinek genetikai állományát, ami a későbbiekben bőrdaganatok alapjául
szolgál. Az UVA-sugarakról sokáig azt gondolták, hogy csak a barnulás
köszönhető nekik. Kiderült azonban, hogy szervezetünket, elsősorban bőrünket
érintő komoly megbetegedésekért ők is felelőssé tehetők. Mélyen a bőrbe
behatolva a kötőszövet ellasztikus és kollagénrostjaiban okoznak
helyrehozhatatlan károkat, mellyel siettetik a bőr öregedését. A napsugárzásnak
rendszeresen kitett terület mély ráncait figyelhetjük meg pl. tengerészek,
földművesek nyakán, tarkóján.
Légkörünk összetételének megváltozása és
annak következményei egyike az emberiséget fenyegető globális problémáknak.
2011.01.12.
Angliában a múlt nyáron ezzel a plakáttal igyekeztek tudatosítani az emberekben, hogy a túlzásba vitt napozás káros az egészségre. A szép barna bőrért szerencsés esetben "csak" a szépségünkkel, rossz esetben akár az életünkkel is fizethetünk.
Sun damage can cost you more than just your looks
A napozás nem csak a szépségedbe kerülhet
A felirat szerint a plakáton szereplő hölgy neve Debbie és 35 éves. A kampány címe "Don't be a Debbie" ("Ne légy te is Debbie") és arra figyelmeztet, hogy a napozás nem csak jelentősen öregíti a bőrt, hanem bőrrákhoz is vezethet.
Angliában évente közel 9000 bőrrákos megbetegedést diagnosztizálnak, Magyarországon ez a szám szerencsére jóval alcsonyabb (2000 alatt van).
A plakátokat azért
tették közzé, mert kiderült, hogy Kent megyében (alapterülete Pest megye kb
fele) 7 év alatt több, mint 400 ember halt meg bőrrákban. A teljes cikk megtalálható itt (angol).
